HARMINC

Corran követte Wedge-et a folyosón át egy sokkal nagyobb helyiségbe. Az első, akiket megpillantott, a bothai Asyr és a devaroni volt, aki segített neki meglépni a raktárból. Ott ültek a szoba közepén álló kerek asztal mellett. Beljebb lépve észrevette Fliry Vorrut, aki módfelett birodalminak tetszett, Zekka Thyne-t, aki viszont sápadt volt, és láthatóan kényelmetlenül érezte magát.

Úgy látszik, nem mindenki úszta meg épp bőrrel.

- Corran!

- Iella! - felkapta a lányt, és szorosan magához ölelte. - El sem hiszem, hogy itt látlak!

- Gil rendezte így. Az új személyazonosságom szerint a Coruscanton lakom - Iella eltávolodott tőle, hogy alaposan megnézze, de a kezét nem engedte el. - Nem tudom elhinni, hogy te vagy az.

Ha a sebesült Thyne látványa felvidította, akkor Iella láttán... végre beteljesedett. Túl sok időt töltöttem úgy, hogy a múltamból senki és semmi nem volt a közelemben, Füttyöst leszámítva. Mintha az a világ már nem is létezne. Elmosolyodott.

- Diric hol van?

Iella tekintete egy pillanatra megfagyott, azután lehajtotta a fejét.

- Nem tudom.

- Sajnálom. Mi történt?

- Körülbelül egy évvel ezelőtt elkapták a birodalmiak, azóta nem került elő. Én elmenekültem, azután kapcsolatba kerültem a Szövetséggel, és csatlakoztam a Lázadókhoz. Azóta semmit nem hallottam róla...

Corran bólintott, és megint magához ölelte. Diric Wessiri érdekes ember volt. Gazdag családból származott, így könnyű életet élt. Az életet jelenségek sorozatának tekintette, amiket véleménye szerint tanulmányozni és megtapasztalni kell. De sosem hagyta, hogy ezek megváltoztassák őt. Igaz, húsz évvel volt idősebb Iellánál, de ők ketten úgy illettek össze, mint az oxigén és a hidrogén. Diric nem mindig értett egyet azzal, ami a CorSecnél folyt, de igyekezett megérteni, amit tennie kellett, és ez a felvilágosultság imponált Corrannak.

Ez a pillanat nem alkalmas arra, hogy elmondjam Iellának, hogy Gil halott, és hogy Kirtan Loor ölte meg. Később még biztosan lesz rá alkalom.

- Diric különleges ember volt, de te is az vagy. A körülmények ellenére is jó, hogy találkoztunk.

- Szerintem is - Iella megszorította Corran kezét. - Mirax megkért, hogy emlékeztesselek rá.

Corran arca felderült.

- Mirax itt van? Hogyan?

- A Skate hozta ide a Zsiványokat, de nem tudott továbbállni - Iella a szemöldökét ráncolta. - Azt hittem, a többiek elmondták neked, hogy itt van.

- Van nekünk éppen elég dolgunk, amikor egymásba botlunk.

- Ne viccelj! Mirax megígérte, hogy leckéket ad neked siklóvezetésből. Azt mondta, az első lecke az lesz, hogy: „Tartsd távol magad az épületektől!”

Corran hangosan felnevetett.

- Ja. Erről még majd beszélünk.

Thyne felhorkant.

- Meddig tart még ez a báj csevegés?

- Foltos, ha egyszer lesz barátod, akkor te is ezt fogod tenni, miután hosszabb ideje nem láttátok egymást - elengedte Iellát, aki leült Winter mellé.

- Igaza van, Horn hadnagy - mondta Vorru, és karba fonta a kezét. - Csakhogy most sürget az idő. Kezdhetnénk, parancsnok?

Corran leült Wedge mellé, így Winter a jobbjára került Winter mellett Iella ült, azután a két idegen következett, majd Vorru és Thyne. Corran észrevette, hogy Thyne a kezét és alkarját védelmezően a hasára szorítja. Haslövés. Az fáj. Nagyszerű.

Wedge felállt.

- A lehető legegyszerűbben szeretném elmondani a lényeget. A raktárházi incidens bebizonyította, hogy ha közösen akarunk szembeszállni a Birodalommal, az a legjárhatóbb út, ha mindegyik csapat a mi módszerünket veszi át. Minden csoportnak megvannak az előnyös és a hátrányos tulajdonságai, de ezek többnyire kiegyenlítik egymást. Mindenki előtt világos, hogy a Birodalom eltörlése után meg tudunk osztozni a Coruscanton úgy, hogy elérhessük a lázadás végső célját.

A Zsiványkommandó eredetileg azért jött ide, hogy felderítse a bolygó gyenge pontjait. A problémát Zsinj hadúr jelentette, aki egyszerre tesztelte a Birodalmat és a Lázadókat. A Birodalom tudja, hogy ha visszavág neki, azzal meggyengíti az itteni védelmét, és annak mi nem fogunk ellenállni. A Szövetség tudja, hogy ha Zsinj nyomába ered, azzal megosztja az erőit, és a Coruscant elleni támadást évekre, ha nem évtizedekre visszaveti. Ez azt jelenti, hogy a Szövetség a lehető leggyorsabban le akar csapni, és nekünk ehhez ki kell oltanunk a pajzsokat, hogy megnyissuk előttük a Coruscant kapuját.

Fliry Vorru az ujjaival dobolt az asztalon.

- A bolygó pajzsait kioltani nem egyszerű feladat.

- Egyetértek - Wedge előrehajolt, és a kezére támaszkodott. - A központi komputerkomplexum a kulcs. Jól sejtem, hogy a Fekete Nap komputerkalózai nem képesek a bolygót irányító mesterprogramok kódjait feltörni?

A fehér hajó férfi hátradőlt a székén.

- Azt hiszem, erről még korai vitatkozni.

- Igen?

- Ez így van, parancsnok - Vorru az Idegenek Szövetségének tagjai felé intett. - Az ő kockázatuk nyilvánvaló. A birodalmi rezsim igen kegyetlenül bánik velük. A bolygó elszabadításából jócskán profitálnának. És maguk, Lázadók, nos maguk elérnék a céljukat, amire már hét éve készülnek. Úgy értem, drága Winterem, minden alderaani álma az, hogy elveszett világa fejében megszerezze a Coruscantot, nemde?

Winter szeme jegesen villant.

- A Szövetség célja az, hogy megsemmisítse a gonoszt, amely elpusztította a világunkat. Az Alderaan nem pótolható a császárnak ezzel a ferrobeton mauzóleumával.

- Mi a véleménye, Vorru? - fonta karba a kezét Wedge.

- Az, parancsnok, hogy a Szövetség éppoly kevésbé szándékozik szívességet tenni a Fekete Napnak, mint a Birodalom. Legalábbis remélem. Szeretném tudni, mi a tervük, ha már az embereimmel megnyertük a lehetőséget, hogy részt vegyünk benne.

Corran felhorkant.

- Miért nem kezdted el a szabadságharcodat a Kesselen?

Vorru kéjesen elvigyorodott.

- Ugye szívesen látnál engem megint a Kesselen, hadnagy? Ha a tervetek sikerül, nyilván te leszel a védelmi miniszter. Ha Thyne rád és a családodra szórt átka most teljesedik be, akkor én a helyedben inkább lennék Ysanne Isard foglya. Antilles parancsnok, garanciát kérek arra, hogy az embereim, akik segítenek elűzni Isardot, kegyelmet kapnak!

- És ha ez nem lehetséges?

- Akkor egy saját világot a Szövetségen belül, aminek és leszek a korlátlan ura.

- Hogy a bűnözés paradicsomát hozd létre rajta? - kérdezte Iella utálkozva.

Corran a fejét rázta.

- Ő okosabb ennél. Megzsarolná a környező világokat, nem érné be ennyivel. Idővel pedig akár egy csillagrendszert is megvásárolhatna magának, vagy kettőt.

- Csak egy olyan világra vágyom, ahol meghúzhatom magam, és nektek semmi dolgotok nem lesz velem - tárta szét a kezét Vorru. - Nem akarom elhinni, hogy ennyire lebecsülitek a Kessel személyiségformáló erejét.

- Elég! - tartotta fel a kezét Wedge, hogy elejét vegye Corran válaszának Vorru epés megjegyzésére. - A szavamat adom, hogy te meg az embereid nem lesztek felelősségre vonva azokért a bűnökért, amiket a velünk való együttműködés alatt követtek el. Ez nem jelenti azt, hogy Zekka embereinek mostantól szabadon lehet gyilkolászni az ártatlanokat. Csak a legitim katonai célpontok ellen támadunk. Ha az utcákon vér kezd folyni, személyesen égetem szénné az embereidet. Szerintem ennél jobb ajánlatot senkitől nem kapnál.

- Elfogadva - bólintott Vorru. - És nem, az embereink nem tudnak belépni a központi komputerkomplexumba.

Thyne fészkelődni kezdett a székén.

- Mi volna, ha felrobbantanánk? Minden megszűnne, de a pajzsok is.

- Nem, azok nem - ráncolta a homlokát Winter. - A központi komputerkomplexum meghibásodása esetén az ellenőrzés áttevődik a szatellitegységekre. És bár azokat nem őrzik olyan szigorúan, mint a főegységet, nem könnyű elfoglalni őket. És az is feltételezhető, hogy az olyan létfontosságú berendezések, mint a pajzs ellenőrzését még további kontrollállomásokra is át lehet irányítani. Más szóval, ha ki akarjuk oltani a pajzsot, azt is garantálnunk kell, hogy a szatellitrendszerek se működjenek, azoknak a pontos helyét pedig nem ismerjük.

Vorru elmosolyodott.

- Én megszerzem a szatellitek pontos helyeit, de nem értem, miért vannak fenntartásai a robbantással szemben. Megdöbbent, hogy jelentéktelen dolgok előbbre valók lehetnek.

Asyr kezét Vorruéra tette.

- Én meg azt nem értem, miért olyan bonyolult dolog belépni a központi számítógépbe. Óránként több milliárd tranzakció történik, ami átmegy a rendszeren. Valahogy csak be lehet jutni.

Wedge vállat vont.

- Igen, úgy tűnik, de attól félek, mégsem lehet. Winter?

Rima egy fehér hajtincset a füle mögé igazított.

- A birodalmi számítógépek egy rendkívül primitív nyelvet használnak, és szigorúan hierarchikus parancs- és adathozzáférési struktúrájuk van. A bevitt programokat igen magas biztonsági szinten hagyják jóvá. Ezek a szintek ultrabiztosak. A programok tartalmát átnézik, és egyeztetik a hozzáférési szintekkel. Ha egy program hozzáférési kód nélkül érkezik, azt nyomban törlik.

Corran összevonta a szemöldökét.

- Ha egy programot a megfelelő álruhába öltöztetünk, akkor az bejuthat, nem?

- Feltételezhetően, de nem tudjuk a megfelelő kódokat. Ezeket a kódokat óránként változtatják, a memóriából naponta törlik, és a régi kódokat hetente megsemmisítik. Egy nap alatt tehát teljesen elévülnek. Minden éjjel új memóriaegységet helyeznek a gépbe, és az aktuális tranzakciók exabyte-jait átfejtik az új memóriába. Ez így történik az egész rendszerben.

Asyr bólintott.

- A Palar memória egységet előállító gyár az Invisec szomszédságában van. Undok egy munka, rengeteg mérgező vegyi anyag kell hozzá, és sok energia szükséges a formattáláshoz is. Minden nap halnak meg embereink a gyárban.

Wedge karba tette a kezét.

- Ha naponta cserélik a memóriaegységeket, hogyan fejtik át az adatokat? Úgy értem, amikor egy régi egység helyébe újat tesznek, az adatokat hogyan viszik át az újra?

- Két memóriabankjuk van, és az adatokat egyikből a másikba továbbítják. Ez a módszer elég gyors - mosolygott Winter.

- A Birodalmi Szenátus komputerrendszere is ezen az elven működik, csak jóval kisebb skálán. Fél óra alatt el lehet végezni a műveletet.

Corran hátradőlt a székén.

- Mi a sorsa azoknak a tranzakcióknak, amik az átfejtés alatt kerülnek bevitelre?

- Egy kisegítő memóriába kerülnek, ahol besorolva várják, hogy a főegység szabaddá váljon. Azután egyszerűen átküldik az adatokat.

- Oké, Winter, akkor nézzük, milyen program vezérli a memóriabankok közötti adattovábbítást?

Rima furcsa pillantást vetett Corranra.

- Egy rendkívül egyszerű, közönséges program, amit szinte minden rendszer alkalmaz. Akkor kerül a memóriaegységekbe, amikor formattálják. Mit akarsz ezzel?

- Az adatok az első bankból a másodikba jutnak, igaz?

- Igaz.

- És mindez gyorsan, mert előzőleg már átnézték az adatokat, és a hibásakat kiszórták, igaz?

- Igaz.

- Tehát, ha az átvitel idejében valamelyik kisegítő memória adatokat küld a főegységnek, akkor azt nem ellenőrzi a második adatbank, igaz?

Winter elmosolyodott.

- És ha a kisegítő memóriában megváltoztatjuk a beviteli kódot, akkor egy Lázadó-programot is be tudunk juttatni a biztonsági másolás alatt, és akkor nem kell az egész rendszert megbolygatnunk...

- Agyárban pedig hozzá tudunk férni a memóriaegységekhez, hogy formattáláskor megváltoztassuk a kódot.

- Úgy van - sugárzott Corran. - Beviszünk egy programot, ami lehetővé teszi a hozzáférést a pajzs karbantartási kódjaihoz, és akkor le tudjuk kapcsolni.

Vorru Corran felé pillantott.

- Amikor a CorSec nyer, a Fekete Nap veszít. Rafinált észjárásod van, Corran. Kár, hogy ellenünk használod.

Corran feléje kacsintott.

- Ez a trükkje, nem tudom elviselni a gondolatot, hogy egy nálam ostobább bűnöző profitáljon a bűnözésből. Ezzel az apám is így volt, azért törte derékba Patch karrierjét.

- Ha az apád annyira okos lett volna, ma is élne.

Corran nem hagyta, hogy felcukkolják.

- Ez a küldetés fontosabb annál, hogy lyukat üssek a kis fantáziavilágodon, de annak is eljön majd az ideje.

Thyne már készült felállni, de Wedge visszanyomta a székbe.

- Maradj nyugton!

Vorru keze meglendült, és gyomron vágta Thyne-t. Amaz felüvöltött, és amikor összegörnyedt, Vorru megragadta a nyakát, és az arcát az asztalhoz csapta. Azután felemelte a fejét és azt mondta neki:

- Egyesek számára ez lecke. Másoknak ilyen az élete.

Corran összeborzadt. Ez az ember gyorsabban cselekszik, mint ahogyan kialszik a lámpa fénye. Iellára pillantott, s látta, hogy a lány megrázza a fejét.

Wedge a földön fetrengő férfira pillantott, majd vállat vont.

- Ebből elég, azt hiszem, elkezdhetjük a tervezést. Winter, ha a komputerkalózaid el tudnák készíteni a szükséges programot, az nagy segítség volna. Asyr, kellenek a Palar gyár biztonsági berendezéseinek tervei, plusz a számítógéprutinok meg a beszerezhető összes számítógépes biztonsági rendszer - Vorru felé fordult. - Te meg...

- Utánanézek, hogy valamelyik gyári technikus kapható-e ekkora erkölcstelenségre, ha nem akkor pedig megnézem, mit tudunk ajánlani neki a szolgálataiért.

- Azt hiszem, így jó lesz - mosolygott Wedge. - Két nap múlva megint találkozunk, akkor eldöntjük, mennyire kerültünk közel a terv megválósításához.